Energetikai együttműködés a V4 országokban az ukrajnai események árnyékában

Vlagyimir Putyin megfenyegette Európát, hogy Oroszország újra elzárhatja a gázcsapokat, amennyiben az Európai Unió újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben. A világ egyik legnagyobb politikai kockázat kutató intézete, az Eurasia Group szerint ennek 40% esélye van. Mindezek ellenére az EU és azon belül a Visegrádi országok mintha kevésbé aggódnának emiatt. A 2006-os és 2009-es orosz-ukrán gázvita és a gázcsapok elzárása okozta pánik fényében meglepő ez a nyugalom, és jogosnak tűnik a kérdés, hogy mi is okozza ezt valójában.

Nagy energiafüggőségük miatt a fent említett fenyegetés leginkább a Visegrádi országokat (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország) érintheti. Ez a függőség a szovjet időkből eredeztethető, amikor is Moszkva így próbálta minél jobban magához kötni a keleti blokk országait. Ez a függőség máig nagy problémát okoz ezen országok számára. Az Eurogas adatai szerint Szlovákia és Magyarország függ leginkább az orosz gázimporttól a visegrádi országok közül. Lengyelország és Csehország egy kicsivel jobb helyzetben van, ami többek között annak köszönhető, hogy Lengyelország rendelkezik Európa egyik legnagyobb szénkészletével, míg Csehország a rendszerváltás után jobban tudott integrálódni a nyugati áramhálózathoz.

Forrás: The Economist

Forrás: The Economist

A 2006-os és a 2009-es orosz-ukrán gázvita azonban megmutatta, milyen veszélyeket hordoz magában a túlzott energiafüggőség. Európa gázszükségleteinek 28%-a Oroszországból érkezik, amelynek 2/3-a Ukrajnán keresztül folyik át, tehát egy esetleges újabb konfliktus újra nehéz helyzetbe hozhatja Európát és ezen belül leginkább a V4 országokat.

Forrás: WPA Research

Forrás: WPA Research

Ennek ellenére ez a forgatókönyv kevésbé aggasztja ezen országok vezetőit. A jelenleg tapasztalható nyugalom több okra vezethető vissza. Az enyhe tél miatt a legutóbbi gázvita után épült stratégiai gáztározókban nagy mennyiségű tartalékok halmozódtak fel. és ez lehetővé teszi, hogy egy esetleges csapelzárás esetén hosszabb ideig ne kelljen korlátozni az ipar és a lakosság gáz fogyasztását. Ezen felül az elmúlt években egy strukturális átrendeződés is megfigyelhető a gáziparban, köszönhetően az új kitermelési technológiák megjelenésének, amelyek révén az eddig drágának tartott gázlelőhelyek is kitermelhetővé váltak.

A legfontosabb újítás a horizontális fúrási technológiák, illetve a hidraulikus repesztés megjelenése volt. A horizontális fúrás lehetővé teszi, hogy ne kelljen annyi kutat fúrni, mint korábban, mivel így szélesebb területet tudnak egy helyről elérni. A hidraulikus repesztés során a gyenge áteresztőképességgel rendelkező rétegeket különböző vegyi anyagok, homok és nagy mennyiségű víz felhasználásával megrepesztik, és apró repesztéseket hoznak létre, ahonnan a nyersanyag könnyebben felszínre hozható.

A technológia fejlődése mellett a növekvő energia hatékonyság és a mérséklődő fogyasztás is szerepet játszott az orosz gázfüggőség csökkentésében. A válság hatására az EU gázfogyasztása 2010-hez 10%-kal esett vissza.

Bruttó fogyasztás, EU27 (2012), ezer terajoulban

Bruttó fogyasztás, EU27 (2012), ezer terajoulban

A V4 együttműködés céljai

A 2009-es gázvita megmutatta, milyen veszélyeket rejt az orosz gázfüggőség. A V4 országok jól érzékelték, hogy csak akkor tudják csökkenteni ezt a függőséget, ha együttműködnek. Annak ellenére, hogy a négy ország különböző energia mixszel, eltérő gáz–infrastruktúra kiépítettséggel rendelkezik, fő céljuk megegyezik: a beszerzési források diverzifikálása, az orosz gáztól való függőség mérséklése. Ezt az infrastruktúra nagymértékű fejlesztésével, további interkonnektorok és gáztározók építésével és a piacon tapasztalható verseny fokozásával lehet elérni.

Az észak-déli gázfolyosó

A V4 energetikai együttműködés egyik fő projektje jelenleg a térség diverzifikált gázellátását célzó észak-déli gázfolyosó kiépítése. Ennek révén lehetővé válik a kelet-közép európai piacok ellátása a Balti-és Adriai-tenger felől érkező gázzal. A tervek szerint összekötnék a lengyelországi Swinoujsciében már épülő cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminált az egyelőre még csak tervekben szereplő horvátországi Krk szigetén épülő szintén LNG terminállal. Ezen felül több interkonnektort is kiépítenek, ami egy esetleges ellátási válsághelyzet esetén lehetővé teszi, hogy a szomszédos országok egymás tárolókapacitásaiból pótolják a hiányzó, kieső 

energiaforrásokat. 2009 óta a legnagyobb fejlesztések Magyarországon történtek az interkonnektorok kiépítése terén. 2010-ben Romániával, majd egy évvel később Horvátországgal összekötő vezetékeket adtak át. A Szlovákiával közösen épített csővezetéket bár átadták, csak jövőre lesz üzemképes. Ugyan a lengyel-cseh interkonnektor is megépült 2011-ben, az észak-déli gázfolyosó másik legfontosabb eleme a lengyel-szlovák vezeték megépítésére még csak tervek léteznek. Az energiafolyosó elkészítése azért is sürgető feladat, mivel a V4 országoknak hamarosan újra kell tárgyalniuk az Oroszországgal kötött hosszú távú gázszállítási szerződéseket és az észak-déli hálózat léte jó tárgyalási alapot biztosítana, hogy olcsóbb árakat tudjanak kialkudni.

Forrás: Pipelines International

Forrás: Pipelines International

Hogyan segítene az USA a V4 országokat?

Az Egyesült Államok, az utóbbi években lezajlott energiaforradalomnak köszönhetően, a térség egyik lehetséges gáz exportőrévé lépett elő. Az új kiteremési technológiák megjelenése révén, ami lehetővé tette az addig gazdaságtalan gáz kitermelését, az USA a világ egyik legnagyobb energiaelőállító országává vált. Az ukrajnai eseményeket látva felmerült az esetleges amerikai gázimport, ami valós alternatívát jelenthet az orosz import csökkentésére, azonban ennek csak több év múlva van realitása, így rövidtávon Európa valójában nem számíthat az amerikai gázra.

Konklúzió

A 2009-es gázvita mérföldkő volt a Visegrádi együttműködés történetében, hiszen bebizonyosodott, hogy Oroszország kész használni az európai országok túlzott orosz gázfüggőségét. A V4 országok felismerték, hogy az együttműködés elengedhetetlen a térség energiabiztonságának megteremtése érdekében. Bár jelentős előrelépés történt az orosz gázfüggőség csökkentésében, a gázszállító útvonalak diverzifikálása még mindig a legnagyobb kihívást jelenti a Visegrádi országok számára.

Kategória: Uncategorized

Címke:

András Pleszel

András Pleszel bemutatkozása

Pleszel András vagyok, jelenleg nemzetközi tanulmányokat és nemzetközi gazdálkodást hallgatok. Szakdolgozataimat holland külpolitikából, illetve energiabiztonságból írom.

ITT és MOST VÁRJUK A HOZZÁSZÓLÁST!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>