9 thoughts on “(Magyar) Duna-stratégia: a résztvevő államok perspektívája

  1. tilater

    kedves grabowski! hiányolom az írásból, hogy az Orbán-kormány nem tartotta lényegesnek részvételét a legutóbbi Európa Fórumon, amelyet kifejezetten a Duna-stratégiának szenteltek. ( furcsállották is páran a részvevők közül ) Nem tartom valószínűnek, hogy a Duna-stratégiát kívánná Eu-elnöksége központi elemének a kormányzat, ha ennyire magasról tesz rá.

    Reply
  2. nick grabowski

    @tilater: én is csodálkoztam, amikor a részt nem vételről érkeztek a hírek. Amire itt röviden utaltam, az az, hogy a februári csúcson bekerült két új prioritásra burkoltan úgy lehet felfűzni a kisebbségvédelmet, hogy az “EU-kompatibilissé” válik és (valószínűleg) kevés ellenérzést vált ki. Ez mindenképpen magyar érdek, amit belülre simán lehet úgy kommunikálni, mint a “nemzeti karakter” megjelenése az elnökségi programban. Az előző év(ek)ben a parlamentben elsősorban a Fidesz kezdeményezte a DS létrehozását, így szerintem levésbé valószínű, hogy kihátrálnak a program mögül.

    Reply
  3. Kismy

    annak idején egyszer már elolvastam a teljes stratégiát, és most a poszt hatására még egyszer. változatlan az a véleményem, hogy egy tipikus EU-szöveget láthatunk. az, hogy az országok véleménye eltér egymástól, az szinte természetes, de itt többszörös ellentmondásokat találunk! az EU szokásos “nesze-semmi-fogd-meg-jól” stílusában…
    azért kíváncsi vagyok, mit hozunk ki belőle.

    Reply
  4. nick grabowski

    @Kismy: ellentmondás sajnos szerintem is van (pl. a hajózási kapacitás bővítése vs. integrált környezetvédelem) – azonban részelemei a programnak szerintem megvalósíthatók. A szokásos EU-szöveget lebontva meg kellene nézni, hogy a kiindulópontnak tekintett első makrorégiós stratégia, a Balti-tengeri honnan indult (mik voltak a résztvevők kiindulópontjai) és hova jutott el. Erről is lesz majd bejegyzés.

    Reply
  5. Kismy

    nick grabowski: csak oldalt látom, hogy válaszoltál valamit – de az istennek sem tudom behozni, még profil-oldalon keresztül sem. éjjjen a blogmotor!
    szóval amit látok nálad, az a hajózás <-> környezetvédelem. ez természetesen alapvető, általános ellentmondás, amit ráadásul elég nehéz mondjuk a – sokszor meghivatkozott – Rajnával párba állítani (hiszen ami ott ártéri erdőnek minősül, az nálunk fasor a Duna mentén). de én nem csak ilyenekre gondoltam. amíg egy ország által összerakott elképzelésen (és a VALÓSÁGON!) belül is egymásnak tökéletesen ellentmondó dolgokat találunk, addig mi a fenét akarunk?
    pl: a magyar részben hangsúlyos a hajózás javítása, intermodális csomópontok kikötők stb. baromi szép dolog, de mi van mondjuk a gönyűi kikötővel? medencéssé alakítás vagy folyami kikötő? ha jól emlékszem, akkor NFÜ félrehessegette a dolgot, fejlesztés alma – miközben a szlovákok ezerrel nyomatják Pozsonyt.
    másik. panaszkodunk, hogy hajózásra alkalmatlan a MO-i Duna-szakasz nagy része, miközben elutasítjuk – zsigerből (lsd Dunaszaurusz) – a duzzasztókat. az okot ráfogjuk az osztrákokra meg a németekre, hogy az általuk épített erőművek fenntartják a hordalékot, emiatt bevágódik a folyó. na erre mondta megboldogult Nemerkényi prof, hogy amelyik folyón építenek egy vízerőművet, azt onnantól kezdve végig be kell duzzasztózni. visszajutunk ugyanoda. környezetvédelem? hajózás? ja, és a kedvencem: a fentebb említett két állam járuljon hozzá a duzzasztóik által okozott problémák megoldásához. meg Móricka és a bili…

    Reply
  6. nick grabowski

    @Kismy: szerencsére nálam még látszik a válaszod (..ennyit a motorról..).
    Rajnát azért ide lehetőleg ne.. a hordalékkotrás ugye a nagyobb forgalom mellett teljesen laikusként evidensnek tűnik, viszont ezzel környezetvédelmet nehéz párosítani. A magyar non-paperről egyszerűen messziről süt, hogy mindent bele akartak tenni, a környezetvédelemtől a hulladék- és vízgazdálkodáson át a turizmusig – és csak ötletelni tudok, miért. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a Külügyminisztériumnak nem sikerült időben felvenni az összes, a Stratégiába bevonható szervezettel, ügynökséggel, stb. a kapcsolatot, így a most januári stakeholder-konferencián nem sikerülhetett egy konkrétabb non-papert körvonalazni. Ez persze tiszta spekuláció.
    Volt olyan tagállam, ami kiegészítést adott be a stratégiához, konkrét projektjavaslatokkal – a szlovákban láttam a Győri Egyetem nevét, mint együttműködő partnerét. A másik téma, amit a románok feszegetnek, a nukleáris kapacitás bővítése – itt egy kicsit azért érthetetlennek tűnik Magyaroszág csendben maradása pl. Paks esetleges bővítésével kapcsolatban.
    Az osztrákok nagyon kétarcú politikát játszanak környezetvédelmi kérdésekben: szinte folyamatosan úgy pozícionálják magukat, mint Közép-Európa legzöldebb és a környezetvédelemért legtöbbet tevő állama (vö. pl. időszaki kirohanások a temelíni erőmű kapcsán) – kérem szépen, vessük már ezt össze a Rába szennyezésével..

    Reply
  7. Kismy

    most látom mindkettőnk alkotását :) szupcsi blogmotor! :)
    mindenesetre érdekes ez a történet, és csak ismételni tudom magam: kíváncsi vagyok, mit hozunk ki belőle. sajnos van egy olyan érzésem, hogy nagy jelszavakat, majd a végén egy nagyalakú, színes könyvet, amelyben felsoroljuk az “elért” eredményeket. ja, és azért optimista vagyok :)
    a Rajnát én is negatív példaként hoztam fel, mint sokszoros hivatkozási alapot (volt hal, most meg már van hal stb), noha teljesen más társadalomföldrajzi viszonyok közt folyik. szóval összehasonlíthatatlan.

    ja, és várom a következő részt!

    Reply

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>