Duna-stratégia: a résztvevő államok perspektívája

A napokban Orbán Viktor tusnádfürdői részvétele és az ott Traian Băsescuval folytatott találkozója kapcsán megint felmerült a Duna-stratégia témája, mint közös, közép-európai kezdeményezés. Minden valószínűség szerint a Stratégia lesz a következő évi magyar Tanácsi elnökségi program nemzeti eleme, így mindenképpen érdemes azt megvizsgálni közelebbről. Most az általános bemutatás következik.

2009 júniusában az EU Tanácsa olyan döntést hozott, melynek értelmében megkezdték az EU második, úgynevezett makrorégiós stratégiájának, a Duna-stratégiának (DS) a létrehozását. Az első makrorégiós, a Balti-tengeri stratégia megszületésének első lépéseihez hasonlóan, a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy segítsenek a DS létrehozásában. Június 6-án az Ulmi Nyilatkozatban tagállamok egy csoportja, Baden-Württenberg, Bajorország, Horvátország, Szerbia és Bécs városának képviselői már körvonalazták a stratégia tervezett célját és elemeit. (Magyarországot Balázs Péter képviselte.) Ezek:

  • együttműködés környezetvédelmi és természetvédelmi kérdésekben;
  • gazdasági-társadalmi kérdésekben való együttműködés: KKV-k együttműködésének, határon átnyúló együttműködések és a a résztvevők közötti bilaterális kapcsolatok fejlesztése;
  • a térség közlekedési hálózatának feljesztése.
A nyilatkozatból kiolvasható, hogy a DS létrehozásakor a kívánatos cél a következő volt:
  • az EU büdzséjéből „dedikált” pénzügyi keretet nem kap,
  • nincs a Stratégia létrehozásával kapcsolatban jogalkotás, illetve
  • nem hoznak létre olyan új intézményt, mely a DS-hez köthető, annak céljait szolgálja.
Az ulmi csúcsot 2010 februárjában a budapesti követte, ahol az eredeti három nagy területhez kettőt csatoltak még a résztvevők: egy kulturális és egy biztonsági dimenziót, mely a magyar érdekeket is szolgálja. 2010 márciusára nyolc EU-tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), Horvátország, Szerbia és Ukrajna nyújtotta be a Bizottságnak a saját nemzeti stratégiájukat (ún. pozíciós papírt vagy non-papert) a DS kapcsán. Érdekes azt látni, hogy bár új pénzügyi forrást nem kapcsoltak a Stratégiához, a benyújtott anyagok alapján néhány állam feltehetően hosszabb távon azzal számol, hogy 2014 után esélyes lehet egy pénzügyi „csomag” hozzárendelése a DS-hez.
A résztvevők(?)
Az egyik probléma a Stratégiával kapcsolatban, hogy jelenleg teljesen egyrészt sem a résztvevő államok pontos száma, másrészt sem a nem-EU-tagállamok bevonásának módja nem biztos: vannak EU-tagállamok, melyek a lehető legalacsonyabb számon szeretnék tartani a résztvevő nem-EU-tagállamok számát (pl. Ausztria) és van olyan, aki Moldovát és Montenegrot is bevonná (Németország). A tagállamok többsége amellett foglalt állást, hogy a nem-EU-tagállamok a DS létrehozásában csak döntésárnyalói (decision-shaper) szerepet kapjanak, megemlítve emellett, hogy a Stratégia szerepet játszhat az EU további bővítésében. Hangsúlyozásra került az is, hogy a DS nem változtathatja meg az ENPI, EaP, ENP, IPA kereteit, esetleges pénzügyi donorként az Európai Beruházási Bankot és az EBRD-t jelölték meg.
 
A non-paperek alapján az alábbi kép rajzolódik ki a tagállami preferenciákról:
Résztvevő állam
Fókusz jellege
Kiemelt programok
Ausztria
  • gazdasági megközelítés
  • a régiót a folyó határozza meg
  • közlekedési hálózatok fejlesztése transz-európai és városi szinten is
  • KKV-k támogatása
  • polgári védelmi együttműködés (árvízvédelem, nukleáris katasztrófa, stb.)
  • a folyóra fókuszált turizmus fejlesztése
Bulgária
  • társadalmi különbségek csökkentése és közlekedéscentrikus megközelítés
  • a régiót a folyó vízgyűjtő területe határozza meg
  • határon átnyúló együttműködés (Szerbiára kihegyezve)
  • páneurópai közlekedési hálózatok fejlesztése
  • vízbiztonság és -minőség javítása
  • környezetvédelmi kockázatkezelés
Csehország
  • a leghatározottabban áll ki a már említett "három nem" mellett
  • páneurópai közlekedési hálózat fejlesztése
  • turizmus
  • CEEPUS-hálózat kiterjesztése
  • egészségügyi együttműködés
Magyarország
  • tagállamoknak a DS belső dimenziójára kell, hogy hangsúlyt fektessenek
  • vegyes, gazdasági (elsősorban hajózás) és környezetvédelmi megközelítés
  • nyitott más államok részvételére
  • energiaellátás-biztonság, határon átnyúló együttműködések fejlesztése
  • migráció
  • élelmiszer-biztonság
Németország
  • gazdasági megközelítés
  • Bajorország és Baden-Württenberg aktív részese a német álláspont kialakításának (pl. az Andrássy Egyetemenn kívül)
  • a DS belső EU-s dimenziójának hangsúlyozása
  • együttműködés a K+F területén
  • városok közötti kapcsolatok erősítése, regionális identitás kialakítása
  • államigazgatási és igazságügyi együttműködés (ügyészek, bírók,  köztisztviselők képzésében segítség)
  • nem-állami szereplők és régiók részvételének hangsúlyozása
  • páneurópai közlekedési hálózat fejlesztése
Románia
  • az eddigi szétszórt és elaprózott projektek és kezdeményezések közötti összefogás megteremtése
  • gazdasági megközelítés
  • páneurópai közlekedési hálózat fejlesztése
  • környezet- és természeti katasztrófák elleni védelem
  • jobb kapcsolat kialakítása város és vidék között (város-város, vidék-vidék és vidék-város társulások támogatása)
  • KKV-k fejlesztése
  • nukleáris energia támogatása a térségben
  • az egyik legösszetettebb stratégia, mely a legjobban kapcsolja össze a turizmus és környezetvédelem témáját azok gazdasági dimenziójával
  • határellenőrzés és hajózásbiztonság javítása
  • a külügyminisztérium felelős a program végrehajtásáért
Szlovákia
  • vegyes, gazdasági és környezetvédelmi megközelítés, turizmusfejlesztéssel egybekötve
  • a folyó mostani nyomvonalát tekinti alapnak
  •  régiók közötti együttműködés hangsúlyozása
  • társadalmi kérdések hangsúlyozása (romák integrációjának kérdése)
  • geotermikus energia kiaknázása
  • energiabiztonság javítása
  • páneurópai közlekedési hálózat fejlesztése
  • turizmus fejlesztése
Szlovénia
  • gazdasági és K+F megközelítés
  • a régiót a folyó vízgyűjtő területe határozza meg
  • páneurópai közlekedési hálózat fejlesztése
  • energiabiztonság növelése
  • vízenergia kihasználása
  • a Száva és a Mura bevonása
  • vegybiztonság hangsúlyozása a környezetvédelmen belül
  • K+F: hangsúly a Ljubljana-folyamaton
Horvátország
  • a résztvevők egységes kezelése mellett áll ki (equal partnership)
  • páneurópai közlekedési hálózat és multimodális közlekedés fejlesztése
  • légiközlekedés fejlesztése
  • határon átnyúló együttműködés fejlesztése
  • aknamentesítés
  • energiabiztonság növelése
  • kulturális együttműködés
  • helyi pénzügyi források fejlesztésének támogatása
Szerbia
  • a régiót a folyó vízgyűjtő területe határozza meg
  • péneurópai közlekedési hálózat fejlesztése
  • határon átnyúló és regionális együttműködés fejlesztése (összekapcsolva a turizmussal)
  • energiabiztonság növelése
  • a Duna hajózhatóságának biztosítása az elsüllyedt hajók kiemelésével
  • rendőrség fejlesztése
  • árvízvédelem és természeti katasztrófák elleni előrejelző rendszer kiépítése
  • hangsúly a TEMPUS és CEEPUS programokon
Ukrajna
  • a Stratégia a bővítésben játszódó szerepére fókuszál
  • gazdasági megközelítés
  • multimodális közlekedés fejlesztése
  • kompközlekedés fejlesztése
  • környezetvédelmi dimenzió hangsúlyozása a környezet helyreállítását célzó projekteken keresztül
Az országok a páneurópai közlekedési hálózat 4-es, 5-ös, 7-es és 10-es folyosóinak fejlesztését említették. A hálózat térképe itt.
 
A felhasznált képek forrása az Európai Bizottság honlapja.

 

9 hozzászólás a(z) “Duna-stratégia: a résztvevő államok perspektívája” bejegyzéshez

  1. tilater

    kedves grabowski! hiányolom az írásból, hogy az Orbán-kormány nem tartotta lényegesnek részvételét a legutóbbi Európa Fórumon, amelyet kifejezetten a Duna-stratégiának szenteltek. ( furcsállották is páran a részvevők közül ) Nem tartom valószínűnek, hogy a Duna-stratégiát kívánná Eu-elnöksége központi elemének a kormányzat, ha ennyire magasról tesz rá.

    Válasz
  2. nick grabowski

    @tilater: én is csodálkoztam, amikor a részt nem vételről érkeztek a hírek. Amire itt röviden utaltam, az az, hogy a februári csúcson bekerült két új prioritásra burkoltan úgy lehet felfűzni a kisebbségvédelmet, hogy az “EU-kompatibilissé” válik és (valószínűleg) kevés ellenérzést vált ki. Ez mindenképpen magyar érdek, amit belülre simán lehet úgy kommunikálni, mint a “nemzeti karakter” megjelenése az elnökségi programban. Az előző év(ek)ben a parlamentben elsősorban a Fidesz kezdeményezte a DS létrehozását, így szerintem levésbé valószínű, hogy kihátrálnak a program mögül.

    Válasz
  3. Kismy

    annak idején egyszer már elolvastam a teljes stratégiát, és most a poszt hatására még egyszer. változatlan az a véleményem, hogy egy tipikus EU-szöveget láthatunk. az, hogy az országok véleménye eltér egymástól, az szinte természetes, de itt többszörös ellentmondásokat találunk! az EU szokásos “nesze-semmi-fogd-meg-jól” stílusában…
    azért kíváncsi vagyok, mit hozunk ki belőle.

    Válasz
  4. nick grabowski

    @Kismy: ellentmondás sajnos szerintem is van (pl. a hajózási kapacitás bővítése vs. integrált környezetvédelem) – azonban részelemei a programnak szerintem megvalósíthatók. A szokásos EU-szöveget lebontva meg kellene nézni, hogy a kiindulópontnak tekintett első makrorégiós stratégia, a Balti-tengeri honnan indult (mik voltak a résztvevők kiindulópontjai) és hova jutott el. Erről is lesz majd bejegyzés.

    Válasz
  5. Kismy

    nick grabowski: csak oldalt látom, hogy válaszoltál valamit – de az istennek sem tudom behozni, még profil-oldalon keresztül sem. éjjjen a blogmotor!
    szóval amit látok nálad, az a hajózás <-> környezetvédelem. ez természetesen alapvető, általános ellentmondás, amit ráadásul elég nehéz mondjuk a – sokszor meghivatkozott – Rajnával párba állítani (hiszen ami ott ártéri erdőnek minősül, az nálunk fasor a Duna mentén). de én nem csak ilyenekre gondoltam. amíg egy ország által összerakott elképzelésen (és a VALÓSÁGON!) belül is egymásnak tökéletesen ellentmondó dolgokat találunk, addig mi a fenét akarunk?
    pl: a magyar részben hangsúlyos a hajózás javítása, intermodális csomópontok kikötők stb. baromi szép dolog, de mi van mondjuk a gönyűi kikötővel? medencéssé alakítás vagy folyami kikötő? ha jól emlékszem, akkor NFÜ félrehessegette a dolgot, fejlesztés alma – miközben a szlovákok ezerrel nyomatják Pozsonyt.
    másik. panaszkodunk, hogy hajózásra alkalmatlan a MO-i Duna-szakasz nagy része, miközben elutasítjuk – zsigerből (lsd Dunaszaurusz) – a duzzasztókat. az okot ráfogjuk az osztrákokra meg a németekre, hogy az általuk épített erőművek fenntartják a hordalékot, emiatt bevágódik a folyó. na erre mondta megboldogult Nemerkényi prof, hogy amelyik folyón építenek egy vízerőművet, azt onnantól kezdve végig be kell duzzasztózni. visszajutunk ugyanoda. környezetvédelem? hajózás? ja, és a kedvencem: a fentebb említett két állam járuljon hozzá a duzzasztóik által okozott problémák megoldásához. meg Móricka és a bili…

    Válasz
  6. nick grabowski

    @Kismy: szerencsére nálam még látszik a válaszod (..ennyit a motorról..).
    Rajnát azért ide lehetőleg ne.. a hordalékkotrás ugye a nagyobb forgalom mellett teljesen laikusként evidensnek tűnik, viszont ezzel környezetvédelmet nehéz párosítani. A magyar non-paperről egyszerűen messziről süt, hogy mindent bele akartak tenni, a környezetvédelemtől a hulladék- és vízgazdálkodáson át a turizmusig – és csak ötletelni tudok, miért. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a Külügyminisztériumnak nem sikerült időben felvenni az összes, a Stratégiába bevonható szervezettel, ügynökséggel, stb. a kapcsolatot, így a most januári stakeholder-konferencián nem sikerülhetett egy konkrétabb non-papert körvonalazni. Ez persze tiszta spekuláció.
    Volt olyan tagállam, ami kiegészítést adott be a stratégiához, konkrét projektjavaslatokkal – a szlovákban láttam a Győri Egyetem nevét, mint együttműködő partnerét. A másik téma, amit a románok feszegetnek, a nukleáris kapacitás bővítése – itt egy kicsit azért érthetetlennek tűnik Magyaroszág csendben maradása pl. Paks esetleges bővítésével kapcsolatban.
    Az osztrákok nagyon kétarcú politikát játszanak környezetvédelmi kérdésekben: szinte folyamatosan úgy pozícionálják magukat, mint Közép-Európa legzöldebb és a környezetvédelemért legtöbbet tevő állama (vö. pl. időszaki kirohanások a temelíni erőmű kapcsán) – kérem szépen, vessük már ezt össze a Rába szennyezésével..

    Válasz
  7. Kismy

    most látom mindkettőnk alkotását :) szupcsi blogmotor! :)
    mindenesetre érdekes ez a történet, és csak ismételni tudom magam: kíváncsi vagyok, mit hozunk ki belőle. sajnos van egy olyan érzésem, hogy nagy jelszavakat, majd a végén egy nagyalakú, színes könyvet, amelyben felsoroljuk az “elért” eredményeket. ja, és azért optimista vagyok :)
    a Rajnát én is negatív példaként hoztam fel, mint sokszoros hivatkozási alapot (volt hal, most meg már van hal stb), noha teljesen más társadalomföldrajzi viszonyok közt folyik. szóval összehasonlíthatatlan.

    ja, és várom a következő részt!

    Válasz

Hozzászólás a(z) tilater bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>